
Az Adózás rendjéről szóló törvény előírásainak
megfelelően 2007. január 1.-től a munkáltatók és a kifizetők számára kötelezővé
válik adóbevallásaik havonkénti, elektronikus úton történő benyújtása.
A szakmai szervezetek véleménye, a sajtó visszhangok
alapján úgy tűnik, hogy a törvényi előírások gyakorlati megvalósítása
felkészültségbeli és technikai okok miatt nem ígérkezik zökkenőmentesnek.
A Cassa Auditor Kft. már 2006-ban is hiba nélkül nyújtotta be ügyfeleinek
elektronikus bevallásait, így tapasztalatait megosztva ajánlhatja
szolgáltatásait azon leendő partnereinek, akiknél az új bevallási mód
számítástechnikai, az internettel összefüggő, vagy a felkészültségből és a
készségből fakadó okok miatt alapvető nehézségeket okoz.
|
|
A Cassa Auditor Kft. az elektronikus bevallással
kapcsolatos problémák áthidalására az alábbi együttműködés formákat ajánlja
leendő ügyfeleinek: -
„Λ
– Ω” konzultáció, amelynek során a legapróbb részletig beavatjuk
partnerünket a megteendő lépések ismeretébe (a regisztrációtól a
hibajavításig), -
technikai tanácsadás (hardver,
szoftver, internet kapcsolat, stb.), szükség szerint a technikai problémák
személyes (kiszállás) megoldása, -
teljes körű szolgáltatás: a
regisztrációtól a bevallások elküldéséig a Cassa Auditor Kft. saját
eszközeinek felhsználásával. |

2003. évi XCII. Törvény az adózás rendjéről
(Részlet)
![]()
„31. § (1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a
mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és
összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az
önadózással megállapított adóról - ideértve az import adójogi megbízottnak az
importáló helyett, de a saját nevében teljesített adókötelezettségét, de ide
nem értve az eljárási illetéket -, továbbá költségvetési támogatásról adónként,
költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon
adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb
igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan
nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló
adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az
adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.
(2) A munkáltató, a kifizető (ideértve az
egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az
52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban
meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül,
havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az
adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező,
magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő
valamennyi adóról - kivéve az árfolyamnyereség adóról, illetőleg a
kamatjövedelem adóról -, járulékról és az alábbi adatokról:
1. a Tbj. 44. §-ának (1) bekezdése
szerinti nyilvántartásra kötelezett adatairól (neve, székhelye, adóazonosító
száma),
2. a munkáltató, kifizető jogelődjének
adóazonosító számáról,
3. a magánszemély személyi adatairól
(neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje),
neméről, állampolgárságáról,
4. a magánszemély adóazonosító jeléről,
5. a biztosításban töltött idő
tartamáról, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódjáról,
6. a társadalombiztosítási
(nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék
alapjáról, összegéről,
7. a nyugdíjjárulék
(magán-nyugdíjpénztári tagdíj) alapját képező jövedelemről, a
nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegéről, illetőleg a levont (befizetett)
nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj és a pénztártag, illetőleg a
foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés) összegéről,
8. a magánszemély által fizetendő
természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapjáról, a levont
(befizetett) természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegéről,
9. a természetbeni és pénzbeli
egészségbiztosítási és/vagy nyugdíjjárulék-levonás (magán-nyugdíjpénztári
tagdíj levonás) elmaradásának okáról,
10. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony
időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező
jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó
társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, természetbeni és pénzbeli
egészségbiztosítási) járulék, a levont (megfizetett) természetbeni és pénzbeli
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a
pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés)
alapjáról és összegéről,
11. a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási
segély (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj,
munkanélküli-ellátás folyósításának időtartamáról, az ellátás összegéről, és az
abból levont (megfizetett) nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a
pénztártag által vállalt tagdíj-kiegészítés) összegéről, illetőleg a levonás
elmaradásának okáról,
12. a biztosítás szüneteléséről, vagy
munkabérrel ellátatlanság idejéről, ennek jogcímkódjáról,
13. a foglalkozás FEOR számáról, a heti
munkaidő tartamáról, a korkedvezményre jogosító munkakör tartamáról,
14. az egészségügyi dolgozók heti 48 órát
meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejéről (munkaórában),
15. a hónap utolsó napján fennálló
magán-nyugdíjpénztári tagság tényéről, a magánnyugdíjpénztár kódjáról, a
magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő
visszalépéséről,
16. a százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulás alapjáról és összegéről, a megfizetett tételes egészségügyi
hozzájárulás összegéről,
17. az általa kifizetett (juttatott), az
összevont adóalapba tartozó bevételről és az adóelőleg alapjáról (külön a
bérről a jogosultsági hónapok feltüntetésével),
18. a költségelszámolási módról és az
adóelőleg megállapítása során figyelembe vett bevételt csökkentő tételekről,
19. a megállapított adóelőlegről,
20. a ténylegesen levont adóelőlegről, az
adóelőleg-levonás elmaradásának okáról,
21. az egyes külön adózó jövedelmek címén
a magánszemélynek kifizetett (juttatott) bevételről, az adó alapjáról, a
megállapított és levont, illetőleg le nem vont adóról, kivéve azt a kifizetést
(juttatást),
a) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe
venni,
b) amelynek adója nulla százalék,
c) amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles,
d) amelyet az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog
átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély,
e) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli,
22. a magánszeméllyel elszámolandó
adókülönbözetről,
23. a külön jogszabály szerint
Start-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal után a kedvezmény figyelembevétele
nélkül számított munkaadói járulék, társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási,
természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék alapjáról és összegéről,
a tételes egészségügyi hozzájárulás kedvezmény nélkül számított összegéről,
továbbá a bruttó munkabér alapján számított 15 vagy 25%-os mértékű
kötelezettség alapjáról és összegéről,
24. a felszolgálási díj után fizetett
nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulék alapjáról és
összegéről,
25. a munkaadói-, a munkavállalói-, a
vállalkozói járulék alapjáról és összegéről,
26. a tárgyhónaptól eltérő időtartamról,
amelyre tekintettel a tárgyhónapban munkaadói-, munkavállalói-, vállalkozói
járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen
időtartamra vonatkozó munkaadói-, munkavállalói-, vállalkozói járulék alapjáról
és összegéről.
Az Szja. tv. 65. § (1) bekezdésében
meghatározott kamatjövedelemből levont adót és annak alapját az Szja. tv. 65. §
(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a kifizető -
magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként - bruttó módon az e bekezdés
szerinti bevallásában vallja be.
(3) Az adózó az adóbevallásban az adózó
azonosításához szükséges adatok között feltünteti adóazonosító számát. Az adózó
adóazonosító szám birtokában olyan időszakról is tehet adóbevallást, amelyben
adóazonosító számmal nem rendelkezett, azonban adó-visszaigénylést,
adó-visszatérítést ezen időszakra csak a 24. § (6) bekezdésben foglalt
korlátokkal érvényesíthet, illetve adózással kapcsolatos iratait ezen időszakra
az adóazonosító szám feltüntetésével nem módosíthatja.
(4) Az adóbevallás benyújtásában akadályozott
adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A
késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: igazolási kérelem) a
bevallással egyidejűleg kell benyújtani.
(5) Az adózó az állami adóhatósághoz az
erre a célra rendszeresített nyomtatványon abban az esetben is adóbevallást
nyújt be, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.
A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év február 15-éig - bevallást
helyettesítő nyomtatványon - nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány,
a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az
önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási
tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási
tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan
költséget, ráfordítást nem számol el.
(6) Az adó megfizetése, a költségvetési
támogatás igénybevétele az adóbevallást nem pótolja. Az erre kötelezett
adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette, vagy később
fizetheti meg.
(7) Az ellenőrzés megkezdését követően a
vizsgálat alá vont adó- és költségvetési támogatás vonatkozásában a be nem
nyújtott adóbevallás nem pótolható.
(8) Az adóbevallást, illetőleg az
adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértő, okleveles
adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetőleg
adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az
adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére
állapítja meg.”
Forrás: KJK KERSZÖV Complex Jogtár
Kapcsolódó
cikkek:
auditing – book-keeping
– tax advising – balance sheet, profit and loss, cash-flow statement – making
annual report – tax report – settlement of accounts at tax offices – social
insurance account – wage accounting – intangible/fixed assets reports – making
inventory of property – making company regulations/rules – auditing,
book-keeping of foundations of firms – winding up of firms – final settlement –
separating of firms – union/merging
* * *
könyvvizsgálat – könyvelés – adótanácsadás –
auditálás – könyvviteli szolgáltatások – mérleg, eredmény-kimutatás, cash-flow
készítés – éves beszámoló összeállítása angol nyelven – adótanácsadás –
adóbevallás készítés – elszámolás adóhatóságokkal – TB ügyintézés –
bérszámfejtés – tárgyieszköz-nyilvántartás – vagyonmérleg készítés –
szabályzatok készítése – egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, betéti
társaságok – cégalapítás – felszámolás, végelszámolás – szétválás – beolvadás,
egyesülés könyvelési feladatainak ellátása